Pészah

A Peszah
ünnepe

Peszah, egyike a Tórában lefektetett három zarándokünnepnek, melynek során az egyiptomi kivonulás csodás történetére emlékezünk. Az ünnep Izraelben hét, a diaszpórában nyolc napos, Izraelben az első és utolsó, a diaszpórában, így Magyarországon is az első kettő és az utolsó két nap ünnepi munkavégzési tilalommal járó napok. A közbülső napokat félünnepnek hívjuk, ilyenkor a félünnepi szokások vannak érvényben.

A 2020-as éven Peszah április 8-án, este 19:04-kor köszönt be, és április 16-án este 20:15-kor ér véget.

További olvasnivaló

Az egyiptomi kivonulás története dióhéjban

Miután a zsidó nép majd két évszázadon keresztül rabszolgaságban szenvedett a Fáraók elnyomása alatt, Isten Mózest küldte a zsidó nép megmentésére, aki testvérével, Áronnal a Fáraó elé állt, követelve, hogy engedje szabadon a népet. Miután a Fáraó ellenállt a kérésnek, Isten kilenc csapással sújtotta Egyiptomot, minden csapás után lehetőséget biztosítva a Fáraónak, hogy meggondolja magát. Miután azonban a Fáraó ellenállt, a csapások lassan térdre kényszerítették Egyiptomot. A héber naptár szerinti Niszán hónap 15-nek éjjelén, a teremtés 2448. évében (i.e. 1313-ban), Isten egy végső, tizedik csapást mért Egyiptomra, és meghalt minden egyiptomi elsőszülött. A Fáraó ekkor megtört és elengedte a zsidó népet, akik annyira sietve menekültek, hogy az útra készített kenyérnek sem volt ideje megkelni.

Régen, mikor még állt a jeruzsálemi Szentély, minden zsidónak kötelessége volt peszahi áldozatot bemutatni, az áldozati bárányokat egy-egy család fogyasztotta el Peszah estéjén. Ehhez kovásztalan kenyeret, azaz maceszt, illetve keserűfűvet fogyasztottak. A macesz az egyiptomi kivonulásban keletlen kenyérre, a keserűfű pedig a zsidók keserű sorsára emlékeztetett. Ma, mikor már nem áll a Szentély és az áldozathozatal is megszűnt, csak a kovásztalan kenyeret, a maceszt és a keserűfűvet fogyasztjuk Peszah este.

Azokat a kovászt tartalmazó élelmiszereket, melyeket nem akarunk kidobni vagy megsemmisíteni Peszah előtt, kötelesek vagyunk külön szekrénybe vagy helyiségbe jól elkülönítve elzárni, majd az ünnep idejére egy nem-zsidó embernek eladni. Ebben a Rabbinátus van segítségünkre, a kitöltött nyomtatványon fel kell tüntetni nevünket és címünket a rabbi pedig eladja a kovászosunkat Peszah idejére. Fontos, hogy a kovászos bár a mi lakásunkban marad, az hivatalosan mégsem a mi tulajdonunk, ezért ügyeljünk arra, hogy a termékek jól elkülönítve és elzárva legyenek.

Kovászos eladási szerződés

Letölthető magyar fonetikus Hágádá PDF formátumban.

Peszah első estéjét (és a diaszpórában másodikat is) különleges vacsorával ünnepeljük. Ilyenkor hosszasan beszélünk az egyiptomi kivonulás történetéről és felelevenítjük az akkor történt csodákat. Ebben az elbeszélésben a peszahi Haggada van segítségünkre. Az este során számos jelképes ételt fogyasztunk, így macesz mellett eszünk keserűfűvet (római saláta és/vagy torma), chároszetet (alma, körte, dió és vörösbor elegyéből készült finomság) és például főtt tojást (a Szentély elpusztulása okán érzett gyászunk jeléül) is.

Az este során négy pohár bort fogyasztunk emlékeztetve arra, hogy a Tóra négy kifejezést használ a zsidó nép Egyiptomból való megmentésére. Mivel Peszah a rabszolgaságból való megszabadulás ünnepe, széder estén evés közben kissé baloldalra dőlünk, hiszen ezen az estén királyokhoz, nem pedig szolgákhoz vagyunk hasonlatosak.